FAÜLTETVÉNYEKRŐL

Energiaültetvények: újabb bevételi lehetőség

A magyar gazdálkodóknak is újabb fontos, kiszámítható bevételi forrást jelenthet az energiaültetvények telepítése és az energetikailag hasznosítható termékek értékesítése,  a biomassza alapú erőművekben történő hasznosítása azon túl, hogy extra bevételt jelent a termelőknek, hozzájárul az ország klímaváltozáshoz és megújuló energiaforrásokhoz .

Az egész hazai megújuló energiaforrás palettát tekintve az egyik legkomolyabb versenyelőnye a biomasszának éppen az, hogy több szállal integrálódik a gazdasági élet körforgásába, miközben ökológiai előnyei bizonyítottak és elvitathatatlanok".

A hazai energetikai stratégiai dokumentumok kiemelt szerepet szánnak az energetika különböző nemzetgazdasági területekkel történő kooperációjának. Ennek a mindkét fél számára előnyös együttműködésnek lehet kiemelkedő terepe a biomassza energetikai hasznosítása. A szilárd biomasszával működő erőművek egy része már ma is képes hasznosítani az energianövényeket, illetve a mezőgazdasági melléktermékeket. A technológia fejlődése és a tény, hogy Magyarország kiemelkedő szilárd biomassza potenciállal rendelkezik, a jövőben lehetőséget biztosíthat azon mezőgazdasági gazdálkodók számára, akik időben képesek felismerni a feltáruló piaci lehetőségeket.

A fának van alternatívája

Hazánkban jelenleg a legnagyobb mennyiségben az erdei faanyagot használják biomassza alapú  energiatermelésre. A tartamos fakitermelés mellett az egyéb célra alkalmatlan (tehát mind a papír-, építő- és bútoripar számára használhatatlan) gyenge minőségű tűzifát égetik el az erőművekben.  A szilárd biomassza palettán azonban a tűzifának is létezik alternatívája, ez lehetőséget kínál a további bővülésre, az egyensúly fenntartásával.

Gazdasági környezet, kereslet

Az első nagyobb fatüzelésű erőművek (Kazincbarcika 30 MWe, Ajka 30 MWe, Pécs 50 MWe) megjelenése 2003-ban és 2004-ben komoly aggodalmat okozott a természetvédők között. A nagy erőművek tüzelőanyag igénye valóban komoly keresletet jelentett a piacon, azonban ennek leginkább pozitív hatásai voltak. A tüzifa ára jelentősen megemelkedett, az erdőgazdaságoknak nem kellett nyomott áron exportálniuk a rostfát és a tüzifát. Az akkori árakra jellemző volt, hogy a kitermelést és az utána fizetendő járadékot, valamint a szállítási költséget még fedezte, de magát a fát majdnem ingyen adták. Ez volt az igazi erdőpusztítás, amikor a kitermelés egy része nem fedezte az újratelepítés költségét, nem maradt a tevékenységen haszon. Nagyon fontos hatás volt az is, hogy lehetségessé vált a rossz minőségű erdőterületek letermelése, az ezekből kijövő fát jó áron értékesíteni lehetett az erőműveknek, a befolyó pénzből pedig az erdészetek új, egészséges erdőt tudtak telepíteni a területen.

                   Néhány év alatt a tüzifa piacon közel egy millió tonna/év kereslet növekmény jelentkezett. Ezt még az erdészetek, nagyrészt export rovására, ki tudták elégíteni. Időközben azonban ismét növekedésnek indult a lakossági kereslet, újabb fatüzelésű erőművi blokkokat és fűtőműveket helyeztek üzembe, így mára odáig jutottunk, hogy a keresletet nem lehet kielégíteni erdőgazdálkodásból.

A nagy kereslet az árak emelkedéséhez vezetett, ennek ellenére a jelenlegi ár nem nevezhető magasnak. A nagybani vásárlóknak a tüzifa egységnyi fűtőértékre vonatkoztatott ára nem éri el a földgáz árának felét sem. Akkor még mindig alacsony az ár? Nem, már nem nevezhető annak. Nagyüzemi méretben, korszerű szaporítóanyagokkal és technológiákkal a jelenlegi árakon már ültetvényekből is elő lehet állítani a tüzifát, ami azt jelenti, hogy lassan elértük/elérjük a fenntartható gazdálkodáshoz szükséges árat.